Munkavédelem

Munkavédelmi tevékenység

A Munkavédelmi Törvény 54. és 57. §-a rendelkezik arról,hogy a végrehajtási miniszteri rendeletben meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan, a gazdálkodó szervezet köteles munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt, vállalkozást foglalkoztatni.

(Mvt. 57. §, R. 4. § és 2. számú melléklet)
 

Létszám csoportok VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK
  I.
LEGVESZÉLYESEBB
TEVÉKENYSÉGŰ MUNKAKÖR
II.
KÖZEPESEN VESZÉLYES
TEVÉKENYSÉGŰ MUNKAKÖR
III.
MÉRSÉKELTEN VESZ.
TEVÉKENYSÉGŰ MUNKAKÖR
  végzettség szint munkaidő végzettség szint munkaidő végzettség szint munkaidő
100-500 fő 1 kf. 4óra/nap 1 kf. 2óra/nap 1 kf. 1óra/nap
501-1000 fő 1 ff. teljes 1 kf. teljes 1 kf. 4óra/nap
1000 fő < 1 ff. teljes 1 ff. teljes 1 ff. teljes
  +1 kf. teljes +1 kf. teljes      
    (minden megkezdett max. 600 munkavállaló után)     (minden megkezdett max. 800 munkavállaló után)        
kf = középfokú munkavédelmi szakképesítésű
ff = felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű
óra/nap = 1 napi törvényes munkaidőn belül hány órát kell munkavédelmi feladatok elvégzésére fordítani
+1 = további, legalább egy fő szükséges minden megkezdett 600 v. 800 munkavállaló után

Kategóriaváltási lehetőség: magasabb osztályba, ha magasabb számjelbe tartozó tevékenységet a foglalkozottak legalább 40 %-a végzi (alacsonyabba, ha ez a százalék legalább 60) 

Meghatározott feladatok elvégzését az Mvt. Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősíti. Ez azt jelenti, hogy az adott feladat csak munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, vállalkozással végeztethető el.

Általános munkavédelmi feladatok

  • Munkavédelmi Szabályzat, illetve Mentési Terv készítése, mellékleteinek folyamatos naprakészen tartása, az esetleges jogszabályváltozások miatt szükséges rendszeres felülvizsgálatok és szükség szerint módosítások készítése;
  • az egészségkárosító kockázatok felmérése, kockázatelemzés elvégzése;
  • a foglalkozás – egészségügyi vizsgálatok rendjének kialakítása, elvégeztetése, ellenőrzése, nyilvántartása;
  • a Munkavédelmi Szabályzatban előírt gyakorisággal az előzetes és időszakos elméleti munkavédelmi oktatások elvégzése, a – közvetlen munkahelyi vezető által megtartandó – gyakorlati munkavédelmi oktatások elvégzésének ellenőrzése;
  • az egyéni védőeszközök juttatásának – írásban történő – szabályozása;
  • az üzembe helyezést, újra indítást megelőző előzetes, valamint közvetlen veszélyeztetés esetén, soron kívüli munkavédelmi szempontú vizsgálat elvégzése (amely munkabiztonsági szaktevékenység, csak munkabiztonsági szakember végezheti);
  • a munkahelyek és a munkavállalók időszakos ellenőrzése (szemle, vagy napi ellenőrzés formájában), azon belül:
  • az egyéni védőeszközök használatának ellenőrzése;
  • a munkahelyi rend és tisztaság, a munkahelyi belső közlekedés, közlekedési utak állapotának ellenőrzése;
  • a veszélyes anyagok használatának és tárolásának ellenőrzése;
  • a munkahelyi zaj, világítás, klíma helyzetének ellenőrzése;
  • a biztonsági berendezések állapotának ellenőrzése;
  • évenként két – összevont – munkavédelmi és gépszemle szervezése, lebonyolítása;
  • a villamos- biztonságtechnikai (érintésvédelmi) vizsgálatok, a vizsgálati jegyzőkönyvek alapján a javítások elvégeztetésének kezdeményezése, elvégzésének ellenőrzése;
  • a munkabalesetek kivizsgálása, nyilvántartása, (amely munkabiztonsági szaktevékenység);
  • munkabalesetet szenvedett munkavállalók részére kártérítési felhívás kibocsátásának kezdeményezése;
  • súlyos munkabaleset, káresemény, valamint munkaeszköz, egyéni védőeszköz rendeltetésszerű használata mellett történt veszélyeztetés, baleset esetén rendkívüli ellenőrzés lefolytatása;
  • munka – és üzemi balesetek kivizsgálása, jegyzőkönyvezése, bejelentése, és munkabaleseti nyilvántartás dokumentációjának a vezetése;
  • az időszakos biztonsági felülvizsgálatra kötelezett technológiák, gépek berendezések vizsgálatának kezdeményezése, a vizsgálatokról és szükséges javításokról nyilvántartás vezetése, az előírások teljesülésének ellenőrzése;
  • a technológiai, kezelési, karbantartási utasítások meglétének ellenőrzése, elkészíttetésének kezdeményezése;
  • a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentése és kivizsgálása;
  • negyedévente – összevont – munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi szemlék megtartása;
  • beruházási, felújítási, átalakítási, korszerűsítési munkákhoz kapcsolódó és elengedhetetlenül szükséges szaktevékenység ellátása;
  • telephelyek engedélyezési, használatbavételi és üzembe helyezési eljárások munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi részének lebonyolításával. 

Kockázatértékelés

Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik lényeges momentuma a megfelelő szintű munkahelyi egészségvédelem és munkavégzés biztonságának a szavatolása.

Hazánkban elsőként – az EU jogharmonizáció keretében – a munkavédelemről szólóXCIII. törvény írja elő, hogy a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg is értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető különböző kockázatokat ( határidő 2002. december 31.).

Az értékelés alapján szükséges azon intézkedések sorrendjének a meghatározása, amelyekkel a testi épséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés technológiai munkakörülményei, feltételei megvalósíthatók.

A kockázatértékelés eredményeit a munkáltató valamennyi irányítási szintjén be kell építeni a tevékenységbe. A törvény az általános követelmények megfogalmazásán túl meghatározza, hogy a megvalósítás csak megfelelő képesítéssel rendelkező személyek bevonásával történhet.

Feladatok részletezése

  • munkahelyek kockázatfelmérése kockázatértékeléshez;
  • a munkahely kockázatot jelentő tényezőinek felmérése és összegzése;
  • munkavállalók (személyi) kockázatot jelentő tényezőinek felmérése és összegzése;
  • munkaeszközök és gépek, berendezések kockázatot jelentő tényezőinek felmérése és összegzése;
  • az alkalmazott védelmek vizsgálata, a szöveges értékelés elkészítése, az esetleges intézkedési terv kidolgozása;
  • kézi anyagmozgatás kockázatot jelentő tényezőinek felmérése és összegzése;
  • képernyő előtti munkavégzés kockázatot jelentő tényezőinek felmérése és összegzése;
  • a mezőgazdaság kockázatot jelentő tényezőinek felmérése és összegzése;
  • kockázati jegyzőkönyv és jelentés készítése gépekről;
  • faipari, fémmegmunkáló gépek, köszörűk, hegesztők, elektromos kéziszerszámok;
  • mezőgazdasági erőgépek, anyagmozgatás, szállítószalagok, gördülő állványok;
  • kockázati jegyzőkönyv és jelentés készítése berendezésekről;
  • veszélyes vegyi és biológiai anyagok kockázatbecslésének elkészítése, kockázatot jelentő tényezőinek felmérése és összegzése szercsoportonként.

^ Fel az oldal tetejére

 
Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat